Tanulj meg füllenteni... (Sweet - Action)

Tudom, nem szép dolog, hogy ilyesmire próbálok rávenni bárkit is, azonban vannak helyzetek, amikor hasznosabb lett volna füllenteni, mint elmondani az igazat. Figyelem ebben a bejegyzésben nyomdafestéket nem tűrő rész is lesz!
Történetünk 1979 nyarán játszódik, valahol Tiranában, ahol "cuccialista" országokból érkezett diplomaták gyermekei bandába tömörülve élvezik a nyarat: hol a tengerparton, hol a városban. Ekkor a már emlegetett lengyel leányzónak, Marzenának új "pasija" volt, az egyébként iszonyatosan jó fej Vlastik (eredeti nevén Vlastimil Pecho - tudjátok, Google), két újabb lengyel hölgy csatlakozott a csapathoz ( Simona és Ewa Golebiewska), épp ott volt a bátyám is és még jónéhányan, akikre már nem nagyon emlékszem. Simona álomszép 16 éves hölgy volt, szőke, kék szemű, karcsú, szuper alakú, 13 évesen már meg tudtam itélni ezeket a dolgokat, a bátyám le is csapott rá: talán a csókolózásig el is jutottak, akkortájt az volt a "sztenderd". Mivel mindenki párosan volt, csak Ewa és én nem, így minket is összeboronáltak: a baj csak az volt, hogy Ewa nemhogy nem volt túl jó fej (szemben nővérével), hanem túl csinos sem volt (szemben nővérével). Dehát az ember mit nem tesz a bátyjáért, én feláldoztam magam, hogy ők is találkozhassanak. Szegény én... Tartottunk mi eljegyzéstől és esküvőtől kezdve mindent, móka és kacagás volt az élet (csak Ewa lehetett volna picit kedvesebb...). Mivel elég sok időt töltöttünk együtt - testvérpárokról lévén szó - valamivel el kellett ütni az időt. épp Simonáéknál voltunk, ahol valamilyen klasszikus kártyajátékot játszottunk (kanaszta vagy römi vagy ilyesmi). Ekkor történt, hogy a csajok vs fiúk csatában vesztettünk a bátyámmal. Ezt hangos magyar káromkodással vettük tudomásul. Ezzel nem is lett volna baj, hiszen a közös nyelv (orosz) mellett a lengyel sem túl hasonló a magyarhoz, kivéve egy szót: a kurva kifejezés lengyelül kurwa. Erre felfigyeltek a lányok, és megkérdezték, hogy amit utána mondtunk, az "isstenbásszámeeg" az mit jelent. Próbáltunk mindenfélét hebegni, habogni (lévén egy totál eredeti magyar káromkodásról van szó, amely orosz megfelelőjét - nyelvtudás hiányában - nem tudtuk lefordítani), azonban amikor kiderült, hogy a három szóból az egyik isten, a nagyon katolikus lengyelek egyből tripla érdeklődést kezdtek tanusítani, és a lányok addig hisztiztek, zsaroltak amíg körbe nem írtuk, mit jelent a komplett káromkodás. Ezt hihetetlen csalódás, kiabálás, és vagy egy hétig tartó "nem beszélek hozzád, mert te egy aljas, mocskos, szemét istenkáromló vagy" követte, ami számomra aránylag elviselhető volt, szegény bátyámnak azért nem annyira. de aztán csak megvígasztalódtak a hölgyek és folytatódhattak a nyári kalandok...
Ehhez a történethez a Glam história egyik legkimagaslóbb bandáját választottam, akiknek Greatest Hits lemezét a már emlegetett L.-ék vásárolták meg számunkra 1979-ben, s méltóan mutatja be a mi kis nyári élményeinket:



Sajnos Simonával és Ewával nem sok időt töltöttünk közösen: a 4 kinti nyárból - ha jól emlékszem - csak egy volt, amikor ez a testvérpár is ott volt. Ahogy mondani szokták kár, nagy kár...