Ökölrázás az ég felé, avagy az albán légierő... (China - Middle of the Night)

Annak idején, amikor gyerekek voltunk, divatos volt egy vicc, amelynek poénjából az derült ki, hogy az albán légierő az maximum az ellenfelek felé felemelt és megrázott öklökből állt. Az igazság persze nem ez volt, hiszen az 1977-es szakítást követően (ekkor szakadtak meg a NAGYON testvéri kapcsolatok Kínával) az ósdi szovjet haditechnika mellett egy nagyon picivel kevésbé ósdi kínai technika is maradt. Ez azért is érdekes, mert tiranai nemzetközi repülőtér (Rinas) egyben katonai repülőtér is volt (mind a mai napig az). Hétköznap, ha az ember arra vetődött, akkor szinte semmilyen aktivitást nem tapasztalt, azonban a MALÉV csütörtöki járatának érkezése előtt úgy 2 órával hirtelen "feltámadtak a legények". Vad hajtóműpróbálgatás robbanásszerű hangjai mellett vadászgépek gurultak a különböző betonpályákon, míg más gépeket az országút egyik oldalán levő hangárokból húzták át a másik oldalra, majd vissza. Hogy mennyi lehetett vajon a makett és a működésképtelen gép? Biztos jónéhány, általában ugyanazt a 2 MiG-17 klónt (Shenyang FT-5) láttuk le és felszállni, ehhez képest elég sok repülőgép várakozott ott, főleg eredeti szovjet MiG-15-ösök (UTI-k), kínai MiG-17-es klónok és egy-két kínai MiG-19-es klón. AZ Albán légierő nagynak akart látszani, ilyenkor tehát ezerrel zajlottak az események, a 2 működőképesnek tűnő gép (ezek általában repkedtek is Rinas felett nagy sebességű áthúzásokat és orsókat bemutatva)és rengeteg gépmozgás volt tapasztalható. Pista bátyánk, a többször is emlegetett követségi sofőr igen vicces ember volt, így amikor már elege lett abból, hogy ugyanazt a MiG-17-es makettet vonszolják körbe (egy teherautó húzta, és katonák ültek a teherautón és a gép szárnyán is, fő az éberség!) úgy döntött, megvicceli őket, elvégre a diplomáciai mentességet is ki kell használni, ha már van. Az út jobb oldaláról menetrendszerűen elindult a repülőgépnek látszó tárgy, amely tökéletesen úgy volt időzítve, hogy a követségi VOLGA típusú 2 tonnás gépkocsival pont fékezni kelljen, hogy a repülő átkocogjon az út másik oldalára - persze tök lassan, hadd tartson sokáig, amíg nyitott szemmel bámuljuk a "fejlett" albán haditechnikát - egy kis genyóságért az albánok sem mentek a szomszédba. Pista bátyánk enyhén lassított, pontosan felmérve a terepet, megvárva, hogy az országúthoz minél közelebb érjen a repülőgép, majd felkapcsolta a reflektorokat, belelépett a gázba és egyre gyorsulva, vadul dudálva száguldani kezdett a nagy, fekete Volgával a vadászgép felé. A katonák előszőr próbálkoztak integetéssel, volt, amelyik a fegyverét is felemelte, de Pista bácsi nem lassított, csak dudált és villogott tovább - lett is nagy pánik, a teherautóból kiugrott a sofőr, a katonák leugráltak a gép szárnyáról és bevetődtek az árokba - az ütközés elkerülhetetlennek látszott. Ámde Pista bácsi fene jó sofőr volt, így a 2 tonnás Volgát a MiG szárnyától mintegy 10 centire megállította, majd nyájas mosollyal az arcán intett az albánoknak - átmehettek, elengedlek titeket... Mivel bent ültem az autóban, szétröhögtem magam, amíg az albánok nagy nehezen újraindították a lefulladt teherautót, újra felmásztak a gépre és elvonszolták onnan, miközben mi szélesen vigyorogva szimpátiánkról biztosítottuk őket és barbie&ken típusú édes mosollyal néztünk rájuk :) Ettől kezdve csütörtökönként nem vonszoltak át az úton jó ideig semmit - a Volga veszélyesebb fegyver volt, mint a fél albán légierő... A képen egyébként egy albán MiG-17 klón látható a rákötött rúddal, ennél fogva húzta a teherautó 1979-ben. A gép mind a mai napig repül (vagy csak mind a mai napig húzogatják?) - a fotót ugyanis 2006-ban Chris Lofting készítette...
Mai zenekarunk a svájci illetőségű China, akiknek Sign in the Sky (nézd már, kapcsolódik a bejegyzéshez :) ) című lemezéről hallgathattok/nézhettek meg egy dalt:

Manapság Albánia légiereje inkább romokban hever, mint dicsőséges, de nemsokára talán még azt is megérjük, hogy ők is NATO tagok lesznek...