Biztos sokan tudjátok rólam, hogy meglehetősen kedvelem a spanyol nyelvet és a spanyol nyelvű rockzenét: ezen a blogon is írtam már a Coda nevű mexikói bandáról, s önálló rádióműsort készítettem az argentin Rata Blancának. Szerencsére a spanyolok a "klasszikus" dallamos rockzenei stílusokban is alkottak, nem is rosszul, egyik legjobb bandájuk a Sangre Azul (azaz Kék Vér) volt. Már az első videóból is látszik, hogy a hangzás és a kinézet megvan, a dalszövegek is követik a divatos nyugati stílusokat (fordítást nem vállalok). Első daluk címe: Todo mi Mundo eres Tu, azaz Az Egész Világom Te Vagy.
A dal 1985-ben íródott, de csak 1987-ben jelent meg, Az Obsession nevű lemezen, amelyet 2000-ben újra kiadtak. Következő lemezük a Cuerpo a Cuerpo (Test a Testhez) volt, amelyről szintén következzék egy dal, amely bármelyik menő amcsi vagy európai west-coast-AOR bandától kikerülhetett volna:
A dal címe No Eres Nadie, azaz Senki vagy (esetleg senki sem vagy - értelmezés kérdése). Angolul világsiker lehetett volna a banda - megfelelő időben játszották a világon épp legnépszerűbb stílust, méghozzá nagyon jól. Harmadik lemezük 1989-es, címe El Silencio de la Noche, azaz Az Est csendje. S mivel latin dallamos rockzenekarról van szó, nem maradhat el a szerelmes nóta - következzék innen a Cien años de amor, azaz A szerelem 100 éve.
Örülök, hogy meg tudtam veletek ismertetni ezt a kiváló spanyol zenekart, akiknek több hivatalos nagylemezük sajnos nem volt (shame on you grunge), de az igazi gyüjtő itt-ott rábukkanhat kiadatlan demókra, koncertfelvételekre - tessék ügyesen nyomozni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Hali Öcsikém!
De jó, sok-sok ismeretlen és jó együttes. :)
Köszi, hogy meghallgattatott a kérésem.
Viszont ma is felbosszantott az Index Quart rovata. Elképesztő részrehajlás és szakmai - nomeg fülügyi - hozzá nem értés. Az az ember meg rock feltámadásáról írni, aki - többek közt - JSS itthoni fellépéséről SEM emlékezett meg. SZVSZ az ilyenek kevernek az A38-on. :(
Nincs mese, megint egy téma, ahol be vagyunk kerítve hülyehozzánemértőmegélhetési emberek által.
Ez a blog pici, de legalább itt nem írunk hüyleségetket és szó nincs megélhetési írásról... Egyébként a magyar rock feltámadásáról írt cikket magam is olvastam és szépen tele is ment a buksim kérdőjelekkel.. Két (számomra) totálisan ismeretlen bandáról van szó, akik a ma divatos alternatív, úgynevezett modern rockzenét művelik (ismeritek, viszonyítási alapként ez olyasmi lehet, mint a modern komolyzene)... amely számomra nehezen hallgatható egyébként is. Biztos én vagyok a konzervatív és maradi...
Megjegyzés küldése