A szagosmüge hatása a százszorszépekre... (Daryl Braithwaite - As the Days Go By, Daryl Braithwaite - Rise, Daryl Braithwaite - Barren Ground)

Nos kérem, a szagos müge (Asperula odorata L) a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozik. Illatos, évelő növény. Megtalálható erdőkben, bükkösökben. Fehér színű, kicsiny virágai májusban nyílnak. A szagos müge hajtása melilotozidot tartalmaz, melyből szárítás során kumarin keletkezik. A növényi drogban megtalálhatók még iridoid glikozidok is. A növényi kivonatok keringésjavító hatásúak, vénás megbetegedések kezelésénél használják. A népi gyógyászat görcsök oldására és nyugtató hatása miatt alkalmazza. Ebből is látszik, hgoy a szagos müge igen hasznos növény. S izletes is, hiszen tegnap megismerkedtem egy szagos müge ízű pudinggal, amely bourbon vanília öntettel egészen kiváló! Gasztronómiai és életviteli tanácsainkat olvasták! Most pedig jöjjön egy kis zene. A Roxus-os bejegyzésem kapcsán sokan kérdezték, hogy Ausztrália csak ennyi? Roxus, INXS, Men at Work, AC/DC, Minogue nővérek oszt annyi? (Van ott egy kafa Dungeon nevű power-metál banda is). Örömmel jelenthetem, hogy persze, nem ennyi :) Mindenki ismerje meg Daryl Braithwaite-t, az ausztrál westcoast muzsika egyik legjobb előadóját.



Edge című kiváló, 1988-es lemezéről hangzott elé az első nóta. Ez volt a művész második lemeze egyébként, ezt az Out On the Fringe előzte meg 1979-ben. Ezt a westcoast stílust sokan Lite AOR-nak is nevezik egyébként - egy a lényeg, a kórusok jók, a dalok kellemesek, ettől szomorkodni nem fog senki :)



A Rise című dal a harmadik, ugyanezt a címet viselő lemezről hangzott el. S búcsúzzunk is el ettől a kellemes ausztrál előadótól a negyedik albumán, a Taste the Salt-on (1993) hallható kellemes, slágeres dallal, melynek címe Barren Ground. (még volt egy ötödik album is 2005-ben Snapshot néven, amelyen már elég sármosan ősz a művész :)



Az 50. bejegyzés következik, így speciális, hosszú írásműre és sok zenére számíthat, aki a jövő hét folyamán belátogat. Addig is kellemes szórakozást Daryl Braithwaite zenéjéhez!

Kengurusok, hol vagytok most? (Roxus - Where are you Now?, Jonu Roxas - Almost Summer, Jonu Roxas - Eternity)

A naptár 1991-et mutatott, amikor a "talpunk alatt" egy igencsak tehetséges zenekar bontogatta a szárnyait. Ausztráliáról az átlag zenehallgatónak az INXS,a Men at Work, esetleg az AC/DC jutna eszébe (jobb esetben), de egyik emlegetett zenekar sem igazán ennek a blognak az alapanyaga. Azonban a Roxus az volt! A kiváló torkú Jonu Roxas által vezetett csapat sajnos csak egy - egyébként elég sikeres - stúdiólemezt élt meg 1991-ben, Nightstreet címen (a tehetség micsoda elvesztegetése ez, hogy csak egy lemez volt...) érkezzen erről a csodás "Where are You Now?" című ballada:



Sajnos Jonu Roxas (ének) és Dragan Stanić hiába utazott el Hollywoodba, ott új anyagot készítve, 1993-as Almost Summer című kislemezük szinte nyom nélkül tűnt el a süllyesztőben - mi persze így is megemlékezünk róla.



Szerencsére Juno Roxas 1994-es szólólemeze, a Far from Home sikeresebb lett, s mondom ezt úgy is, hogy SOKKAL nagyobb sikert érdemelt volna, mint amit végülis elért... Mert ez utóbbiból kevés jutott sajnos, örök kárpótlásként szóljon most erről az albumról az Eternity.



Legyen még sok-sok Jonu Roxas lemez! Plíííííz!