Bármilyen hihetetlen, most egy hétig akkor sem tudok blogozni, ha szeretnék/lenne időm/lenne energiám, ugyanis a Gamestar táborban nem lesz internet! Minő dőreség! Viszont lesz árnyas Duna part, kellemes levegő, lazulás, pihenés... Ezrét ismét igazságot szolgáltatok. Annak idején, apró serdülő koromban létezett egy zenekar az Egyesült Királyságban, akik hihetetlen jó dallamos rockzenét nyomtak, de valahogy mégis inkább "nyálbandának" titulálták őket, ezzel elintézve a csapatot hosszú távon, hiszen hiába kimagasló szereplői korszakuknak, néha még ma is nyálbandaként emlegetik őket, akik emlékeznek rájuk. Mondjuk eleve a névválasztás sem volt túl szerencsés (The Sweet = Az Édes).
Kezdjük mai összeállításunkat a Give Us a Wink című lemezről egy inkább Led Zeppelinre, mint nyálra hajazó dallal, melynek címe Cockroach.
Azt hiszem, ha bárkinek azt a bandanevet emlegetjük, hgoy AC/DC, mindenki tudja miről van szó. Azonban az AC/DC szavacskát a The Sweet tette világhírűvé egy kompromisszumok nélküli rákenrollal:
A sok-sok halhatatlan The Sweet sláger közül az egyik legakciódúsabb nem más, mint a többek által feldolgozott Action. Már ebből is látszik, hogy a kidolgozott kórusokkal, szólókkal rendelkező rákenroll csapat minden volt, csak nyálas nem...
Íme Def Leppardék változata...
Szerencsére a The Sweet 2008-ban is működik, mi sem bizonyítja jobban, mint egy TV felvétel, amin a Ballroom Blitz és a Hellraiser összevont változatát játsszák...
A fiúk már nem fiatalok, de a rákenroll ÖRÖK! Remélem egyszer eljönnek végre Magyarországra...
S most gondoltam csak bele mennyi Sweet nótát hagyok ki most...Fox On The Run, The Six Teens, Teenage Rampage, Wig Wam Bam, Set Me Free stb. stb. stb... Egyet, a legeslegnagyobb kedvencemet, amelyre épp most is dobogó szívvel gondolok, semmi pénzért nem hagynám ki: manapság is dallamos rockzenekarok tucatjait ihleti a korát sokkal megelőző dal, a Love is Like Oxygen....
A 6 perces Long Play változat után jöjjön egy fele olyan hosszú szerelem, a 3 perces verzió - hiába, imádom ezt a dalt.
Ennél többet én sem mondhatnék, irány az édes pihenés...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Na jó, de azért tartják őket nyálbandának, mert a "rock" korszakukat megelőzően az úgynevezett rágógumi zene oszlopos képviselői voltak, lásd CO-Co, Papa Joe, Little Willie, Funny Funny, Fox on the Run stb. Szerintem akkor *is* zseniális zenét toltak, én talán azt a The Sweetet jobban is szeretem. (Épp csak erre jártam...)
Na de Gyu!
Ezért tettelek be az RSS-olvasómba, hogy innentől ne produkálj bejegyzéseket? ;)
Megjegyzés küldése