A HANG, személyesen... (Malmsteen - I'm a Viking, Talisman - I'll be Waiting, Journey - Separate Ways)

Rég jelentkeztem, elnézést kérek miatta, s ezúttal nem egy albániás sztori következik, hanem egy koncertbeszámoló. Ugyanis ma este találkoztam Jeff Scott Soto-val az A38 hajón, s ezt a történetet mesélném el...
Érkezés után kissé megijedtünk, hiszen meglepően kevesen voltunk - úgy látszik az előzenekarra, a H.A.R.D.-ra kevesen voltak kiváncsiak. Akik így tettek, nagyot hibáztak, ugyanis kellőképp pocsék keverés mellett azért BZ-ék mindent megtettek a kissé hideg közönség felmelegítésére - a beugró basszeros, Beren egy nap alatt megtanulta a komplett műsort, le a kalappal előtte. Számomra meglepetés volt, hogy kevesen ismerték a dalokat, pedig magyar zenekarról van szó, amely a dallamos rockzene, alias AOR legszebb hagyományaihoz méltó dalokat ír - ezt azért illett volna többeknek ismerni. Donászi mester pontos volt, mint egy svájci óra, BZ tiszta volt és még vicces is, a billentyűsről onnan tudtuk, hogy ott van, hogy láttuk, meg néhány nóta intrójában hallatszott - mert egyébként a borzalmas keverés miatt sem belőle, sem a több szólamú kórusokból semmi sem hallatszott. Shame on you A38 technikus...
Ezt követte egy nagyobbacska átszerelés amely után maga a MESTER lépett a színpadra, hogy bejelentse a "kiváló" brazil Tempestt zenekart bla-bla-blah... A baj csak az volt, hogy a Tempestt zenekar maga volt a dögunalom, a pocsék hangosítás mellett (minden lábdob kirúgta a vesémet és ha a basszeros épp nem pengetett, csak akkor lehetett a gitárt hallani), a sehova nem vezető dalok, az értelmetlennek tűnő váltások és a szintén pocsék hangosítás miatt nem hallható kórusok miatt az egész nehezen élvezhető volt.A énekes srác pedig kifejezetten idegesítő volt néha - erőlködött, próbált lazulni, de nem ment neki. Egyetlen beindulósabb rész a Deep Purple Burn című dalának előadása volt, amely billentyűsök nélkül olyan volt, mint mondjuk Beethoven V. szimfóniája vonósok nélkül - biztos úgy is izgalmas lenne. Így csak közepes volt, a Tempestt koncert többi része megkapja a kettes alát, mert értékelem a zenészek igyekezetét. Szerintem szörnyű volt, gyönge dalok, rémes hangosítással, erőlködő frontemberrel - valahogy túléltük, de lehetett volna kevesebb.. Aztán eljött maga a Mester, aki előbb egy Tempestt dalt emelt géniuszával, majd elkezdte saját műsorát Az Eyes of Love-val, ami már megmozgatta a közönséget...Komplett setlistet ne várjatok, mert úgysem emlékszem mindenre :) Lényeg, ami lényeg, a nép meg lett énekeltetve, meg lettünk dícsérve, hogy Budapest milyen gyönyörű, mi milyen fantasztikus közönség vagyunk (hivatalosan a turné legjobb közönsége - vajon mennyi városban hangzik el ugyanez? :) ) szóval örültünk egymásnak. A hangosítás változatlanul rémes volt, azonban Jeff Scott Soto annyira zseniális énekes és előadó, hogy neki szinte mindegy... A brazilok tették alá a vokált szépen (az énekes, a basszeros és a dobos is vokálozott), beindult a közönség és a buli is... Elhangzott Seal Crazy-jének fantasztikus átdolgozása is, szóval minden kafa volt. Aztán Jeff észrevett valakit a közönségben Rising Force-os pólóban és csak úgy belekezdett ebbe minden kiséret nélkül:
I am a Viking in going out to war
And I've got death upon my mind
As I was leavin' oh yesterday
I've got no fear in my heart
Én majd összevizeltem magam, döbbenetes pillanat volt - az a hang, csak úgy, zenekar nélkül (bár a fiúk már majdnem belecsaptak, ebből is látszik, milyen jó zenészek lehetnek, hogy Malmsteen-t csak úgy félelem nélkül tolták volna...) , minden idők egyik legjobb metál dalát énekelve - bárcsak ezt folytatta volna zajos zenekar nélkül... meg is énekeltetett valakit, de ahogy folytatta...elmesélte, hogy 19 évesen ez volt élete első lemeze Malmsteen félisten társaságában - szerencsére a YouTube segített találni megfelelő videót erre a történetre, maga a 20 éves Jeff Scott Soto énekli a dalt, amelytől örökre szerelmes lettem a neoklasszikus metál muzsikába

Sajnos hamar vége szakadt a varázslatnak, de maga volt a döbbenet... Hallottunk egy új nótát az ősszel megjelenő új albumról 21st Century címmel: igéretes, Queenes vonalvezetésű, fantasztikus kórussal - várjuk. A rajongók elkezdték énekelni a Talisman legnagyobb slágerét, az I'll be waiting-et, Jeff jelezte, hogy az bizony nincs a setlistán, hiába erőlködnek, majd közölte, most olyat fog énekelni, amit ő akar - hogy ez mi volt, passz :) Lehetett volna az I'm a Viking. Nah mindegy, Jeff Scott Soto fantasztikus volt a színpadon , ritkán látni ennyire a közönséggel együtt lélegző, s a közönséget ennyire szórakoztató zseniális énekest, akinek a humora, az egyénisége is ennyire lenyűgöző - padlót fogtam a pasitól, komolyan. Aztán jött a ráadás és persze az I'll be Waiting a Talismantól (ami ugye nem volt rajta a setlistán ugye), amit zseniálisan adtak elő, többeket felhívva a szinpadra, megnevettetve a közönséget - nem tudom a harmadik srác ki volt, de valamilyen metálbanda énekese lehet, nagyon jól helytállt. S közben még egy kis Bon Jovi-ba is sikerült belecsapni, valahogy úgy, mint itt:

S utóljára jött a bombanóta, az a banda, ahova egy, Jeffel hasonlóan zseniális énekes került (pedig ez nem semmi) Arnel Pinedáról van szó, aki manapság a Journey frontembere (Jeff is énekelt a Journeyben) - és elnyomták a a Separate Ways-t, íme, találtam róla egy olyan koncertvideót, ahol Jeff Scott Soto énekli ezt a Journeyvel:

Itélet: Nem tudom ki felelős azért, mert az A38-on a hangosítás kritikán aluli, de végre kirúghatnák az illetőt, mert szerintem NEM HALL! Nem kevés pénzt fizetünk azért, hogy HALLJUNK egy koncertet, ő pedig elcseszi... Hogy a zenekarokról is beszéljek, A H.A.R.D. igen ígéretes, rájuk férne egy kicsit több promóció, a dalok nagyon jók, a zenészek is ügyesek, kéne saját hangmérnök nekik, aki a kórust és a billentyűst is JÓL megkeveri... a Tempestt kimondottan unalmas volt, túl sokáig játszottak - bár azt aláírom, hogy a rettenetes hangosítás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szó szerint untam őket (amit én rock koncerten ritkán szoktam), Jeff Scott Soto pedig zseniális, a hangja döbbenet, a szinpadi munkája lenyűgöző, az egyénisége fantasztikus: ő pedig túl keveset játszott és egy Queen dalt sem adtak elő, amit kimondottan sajnáltam... És hát az i'm a Viking - oh, csodááááás.... Reméljük Jeff hamar eljössz újra a rémes brazil banda nélkül...